Lehet, hogy néha az élet egyszerűbb lenne nélkülük, de biztosan nem lenne jobb. Most már hozzánk tartoznak, így vagyunk egy család. Nem, nem gyerekekről, beszélek, de attól még nagyon kötődünk hozzájuk. "Te egyszer és mindenkor felelős lettél azért, amit megszelídítettél" sokszor ez az Antoine de Saint-Exupéry idézet jut eszembe. Mindegyik külön egyéniség, és úgy tökéletes, ahogy van!

Boci, az ember kerülő , aki imád egész nap heverészni, és bújkálni. Sokáig a rokonok csak képen látták :)

És mivel többször beszélgettünk róla, hogy lehet szeretnénk még egy cicát, így amikor megláttuk a hirdetést, miszerint találtak az utcán egyet, nem is volt kérdés, hogy elhozzuk. Ő Pipi, a hiperaktív cukiság, aki mellett mindig résen kell lenni

Majd párom régi álma is teljesült egy saját kutyával, a mi kajla collienk-al, Angel-lel, aki nem csak , hogy okos, de fotogén is

Nagy felelősség állatot tartani, de állítom, hogy ha egyszer megszeretted őket, akkor nem  tudsz nélkülük élni!