Szabadnap előtt olvastam egy cikket arról, hogy a magyar határtól kb. 10 km-re Althodis-ban (Ausztria) található egy lombkorona tanösvény. Gondoltam milyen jó program lesz ebből, hiszen már amúgy is szemezgettem ilyenekkel, és ez kevesebb mint 2 óra távolságra van tőlünk. Aznap reggel nem is lustálkodtunk sokáig, egész időben útnak indultunk.
A legszebb és legokosabb border collie fiú a világon, akit ha tehetünk mindenhova magunkkal viszünk. Bár a kocsikázást kevésbé kedveli, velünk lenni annál inkább szeret.
A tanösvény bejárata mellett ilyen jópofa fából faragott szobrokat lehet megfigyelni
Ilyen fából készült tornyokon áll az ösvény
Számomra nagy meglepetést okozott, hogy a táblákon nemcsak németül, hanem magyarul is tájékoztatják a turistákat
A tanösvény végén ez a látvány tárult elénk
Az ösvény mindössze 500 m hosszú (tehát elég rövid idő alatt be lehet járni), összesen 11 tornyon áll, és a legmagasabb pontja 20 m. Maga az elképzelés, hogy a lombok között sétáljunk fantasztikus, bár elég kicsi esélyt láttunk rá, hogy az állatokat a természetes élőhelyükön megfigyelhessük, hiszen sokan is voltunk és zaj is volt. Beszéltük párommal, ezt vagy nagyon-nagyon korán, vagy késő este lehetne tökéletesen kivitelezni, akkor is csak néma csöndben, de még ez sem biztos, hogy garantálná az állatok megjelenését.
Ezen a rövid szakaszon egyetlen pillangóval találkoztunk.
A tanösvény felfedezése után még sétáltunk kicsit a közelben
Már otthon megbeszéltük, hogy nem kell kétségbe esni, ha az egész délutánunkat nem teszi ki ez a túra, ugyanis olyan szerencsés helyzetben vagyunk/voltunk, hogy Althodis-tól 18 km-re van az egyik legkedvencebb helyünk: KŐSZEG!
Egyszerűen imádjuk, már rengetegszer túráztunk a környéken és felfedeztünk már talán mindent amit csak lehetett (Írottkő-kilátó, Hörmann-forrás, Hétvezér-forrás, Szent Víd kápolna...) Most a csónakázó-tóhoz gurultunk el (amit szinte minden alkalommal felkeresünk, amikor erre járunk), vízpart és kacsák, szóval a hely már rossz nem lehet! Sétáltunk, majd leültünk a fűbe és élveztük a jó időt.
Horgászok, futók, túrázók kedvenc helye
Egy kis mókára mindig van idő
És ilyen amikor már nagyon unja magát
De a legtöbbször ennyire boldog
Igaz kevésbé volt attraktív a lombkorona ösvényes sétánk, mégis annyira jó délutáni programot kerekítettünk: a lényeg úgyis az volt, hogy együtt töltöttük a napot.
Kőszeg és környékét pedig bátran ajánlom mindenkinek. Ha csak egy napra jössz, akkor is egy csúcsszuper helyen élvezheted a természet közelségét, ha meg több napot is rá tudsz szentelni akkor az már maga a kánaán. Itt mindig az az érzésem, mintha átcsöppennénk egy másik világba.
(Majd a későbbiekben az itteni kirándulásainkról is tervezem, hogy írok).